~Mrs.Horan[BEFEJEZETT]

Itt is van az új rész:D Jó olvasást!:D




 ~10. rész:Együt vagyunk??

Reggel elég nyűgösen keltem fel, mert már eléggé elfáradtam ebbe a két napban. Épp hogy kimásztam az ágyból Bridgit rontott be:
- Szerinted ezt vagy ezt vegyem fel?- mutatott a ruhákra
- Hát szerintem ezt. - mutattam a jobb oldali ruhára
- Köszi, amúgy jöhetsz reggelizni. - ment ki az ajtón
Lassan leballagtam a lépcsőn. Már mindenki fel volt öltözve kivéve én. 
- Hány óra van?- kérdeztem ijedten
- Fél 8 lesz 10 perc múlva. - nézett az órájára apa
- Úristen elkések. - mondtam sikítozva és felrohantam a lépcsőn
Gyorsan letusoltam, összepakoltam és felvettem magamra az első ruhát, amit láttam és gyors ki sminkeltem magamat.
- Anya! Csinálnál nekem 2 szendót? - kérdeztem leszaladva a lépcsőn
- Már megcsináltam tessék, nyugi nem fogsz elkésni. - tette bele a táskámba a szendvicset
- Köszönöm, ma isi után bemegyek a kórházba. - mondtam öltözködve
- Rendben, én nem sokára megyek be. - adta rám a kabátot
- Na sziasztok én mentem. – köszöntem mindenkinek
- Szia. - mondták egyszerre
Mikor kiléptem az ajtón láttam, hogy még csak fél van így annyira nem siettem. Az út felénél felhívott Hilary:
- Szia, Emma.
- Szia Hilary, miért kerestél?- kérdeztem
- Csak azért, hogy szombaton nem tudnál átjönni hozzánk? Csak úgy beszélgetni, persze ha ráérsz. - kérdezte kedvesen
- Hát talán, de majd holnap felhívlak és elmondom. Amúgy mizu?- kérdeztem
- Semmi különös csak a megszokott suli-, suli. - mondta szomorúan
- Ja és nehéz?
- Eléggé, és a húgod nem ébredt még fel a kómából?- kérdezte
- Sajnos nem.
- Az rossz, na de most le kell, tegyem akk holnap majd hívj puszi. - és letette
10 perc múlva már oda is értem a sulihoz. Kate és Cher már ott voltak.
- Szia, Emma. - köszöntek
- Sziasztok. - mentem hozzájuk
- Hogy vagy?- kérdezte Cher
- Hát a helyzethez képest elég jól. - mondtam leülve a székemre
- Nem lennék a helyedbe. - vágta rá Kate
- Ajj Kate ne legyél már ilyen szemét. - bökte meg Cher
- Semmi baj. Nem is volt szemét, de mindegy. És nálatok mizu?,- kérdeztem
- Hát nincs semmi sok. - válaszolták egymásra nézve
Még pár percig beszélgetünk az óra előtt, de utána bejött a tanár á elkezdtünk tanulni. Most csak 1 órát tanultunk a többi táncoltunk. nagyon jó volt, főleg azért mert elvonta a figyelmemet Jessicáról és Niallről. Mikor vége lett az óráknak még beszélgettünk egy kicsit, de utána menniük kellet így én is indultam enni. Ugyanoda mentem, mint tegnap, és amit láttam egyrészt nagyon megdöbbentett másrészt rosszul eset. A sarokba egy asztalnál ott volt Niall Horan aki egy csajszi kezét fogta. Teljesen kiakadtam. Bár tudom, hogy nem volt több egy csóknál, de akkor is. Mi az már, hogy és azt mondja hogy valamit érez irántam aztán másnap egy másik lánnyal látom smárolni.  Miközben én kikértem az ételemet láttam, hogy észrevett engem és teljesen elvörösödött.  Amíg vártam, hogy kihozzák az ételemet elmentem a mosdóba és láttam, hogy utánam jön.
- Hé , várj-  Kapta el a karomat
- Először is, Szia. - mondtam kiszabadítva a karomat
- Hello. Tudom, hogy téged ez nagyon ledöbbentett. - kezdte volna
- Tudod, inkább hagyjuk az egészet csak egy ártatlan csók volt, nem tudom, miért csinálsz ekkora ügyet belőle. - mondtam mérgesen
- Én nem csinálok, belőle nagy ügyet te csinálsz. Láttam, hogy, hogy néztél ránk. Amúgy ő nem is a barátnőm. -
- Hanem?- tettem szét a karomat
- Csak felelsz vagy merszeztünk. –
- Ja persze. Nem veszem be, de mindegy. Máskor kérlek, ne csókolj meg úgy lányokat, hogy közben barátnőd van, mert különben….
- Különben mi lesz? Felpofozol?- kérdezte
- Az is lehet. - mondtam ordítva
Mondjuk szerintem ezt még a barátnője, meg a pincér is meghallotta.
Gyorsan bementem a női ajtón ő meg a férfin. Szinte egyszerre jöttünk ki.
- Hé, bocsi hogy így ordibáltam csak mérges voltam rád. - kezdtem bele
- Nem baj. törölte meg a kezét
Ekkor a nagy kék szemével a szemeibe nézett és közelebb lépett. Láttam, hogy mit akart csinálni, de nem engedtem.
- Nem, nem lehet. Barátnőd van. - léptem messzebb
- Nem érted, hogy nincs. - nézett még mindig a szemembe
- Biztos?- kérdeztem vissza
- Biztos. - ekkor közelebb lépett és megcsókolt
- Ez most mit jelent?- kérdeztem kuncogva
- Talán hogy járunk. - és újra megcsókolt
- Nem ezt nem lehet, alig ismerlek, meg össze vagyok zavarodva. - mondtam visszakozva
- De lehet és megismersz. - mondta és egy puszit nyomott a számra
- Lehet majd visszacsókoltam
Mindketten külön-külön kimentünk és leültünk az asztalinkhoz. Gyorsan megebédeltem és már próbáltam volna felállni mikor Niall egy kis cetlit dobott a lábamra mikor kiment az ajtón.
Amiben ez állt:
„ Írj majd facen. Puszi,,.