~Mrs.Horan[BEFEJEZETT]

Itt is van az új érszt , remélem jó lett!:)
Jó olvasást!:D


~14. rész: Sajtótájékoztató és Hilary

Még egy jó darabig beszélgetünk, délután haza kellet mennem. Este fél 11 körül zuhantam be az ágyamba. Elégé álmos voltam a mai nap miatt ezért hamar el is aludtam. Reggel szerencsére nem kellet menni iskolába így csak fél 10 körül ébredtem fel. Éppen mikor ki akartam nyitni a gardróbom ajtaját megcsörrent a telefonom. Hilary hívott.
- Szia. - köszöntem bele
- Hello. Ugye nem felejtetted el a mai napot?- kérdezte Pedig teljesen elfelejtettem az egész héten történtekben.
- Uh, basszus. Hánykor is találkozunk?- kérdeztem az órámat nézve
- Háromnegyed 2?
- Bocsi később? Mert fontos dolgom van. - mondtam zavartan
- Jó akkor olyan 5 fele?
- Az úgy jó, köszi. Elmegyek hozzátok, renden?- kérdeztem
- OKés. Na de most le kell, tegyem, mert az öcséim hívnak, szia. - mondta és letette

A gardróbom előtt még 10 percig álltam, de utána ki tudtam választani, hogy mit vegyek fel. Végül is ezt választottam. A délelőttöm hamar eltelt, mert voltunk Jessicánál és a boltba is. Ebéd után bementem Niallhez.:
- Szia, kicsim. - csókoltam meg
- Szia. Képzeld, kiengednek a sajtótájékoztató idejére. - csókolt vissza

- Az tök jó. De hogy- hogy kiengednek nem úgy volt, hogy nem enged ki az orvos?- kérdeztem leülve az ágyára 

- De, úgy volt csak aztán meggyőztem, hogy nekem nagyon fontos. – válaszolta

- Ja értem, akkor mehetünk?- kérdeztem 

- Fel kell öltözzek. - mutatott a korházi ruhájára majd elment átöltözni.Miután visszajött elindultunk a sajtótájékoztatóra. Leültettek Niall mellé és egy nagy hosszú asztal mögé ahol millió mikrofon voltkülönböző cégektől. Pontban 2- aztán kor kezdődött. Először a fiúk beszéltek az új dalukról és a turnéjukról.  Utána következett az én témám. Niall elkezdett a magán életéről beszélni aztán bemutatatott. Egy csomót kérdeztek rólam az újságírók és a tévések is. Hogy, hogy találkoztunk? Meg hogy hány éves vagyok. Egészen3-ig eltartott. Miután kimentek a teremből az emberek utána ki kísértek minket a biztonsági őrök. Niallt visszavitték a kórházba. Nagyon sajnáltam, hogy csak ennyi ideig lehetett kint. Még beszélgettünk a srácokkal egy kicsit. Tök kedvesek, és közvetlenek voltak. Mikor hazaértem senki se volt otthon, így hát felmentem a szobámba és bekapcsoltam a laptopomat. Mikor beléptem a Facebookkomra csupán 100 üzenetem érkezett. Sorban megnéztem mindegyiket. Volt köztük kedves, de elég sok gyűlölködő üzenet is pl ilyen: Hogy lehetsz ilyen mocsok rohadék? Gyűlöllek te kis cafka!”Nagyon kibuktam ezek a levelek miatt és elkezdtem sírni.  Nagyon rosszul éreztem magam, hisz én nem tehettem semmiről. Végső elkeseredésemben felhívtam Niallt.
- Szia, kicsim. - szólt bele a telefonba

- Szia. - szipogtam

- Hé, mi a baj?- kérdezte 

- Csak… a rajongók. - tört ki belőlem a sírás.

- Mit tettek?- kérdezte most már idegesen

    - Nézd, meg mit írnak rólam. Azt írják, hogy szét akarlak választani a bandától pedig nem. - mondtam a könnyeimmel küszködve
- Jajj ne foglakozz a gyűlölködő rajongókkal. Felejtsd el, amit írtak, amúgy holnap kiengednek. - mondta

     -Jujj az tök jó. Majd találkozunk?- kérdez kicsit boldogabban
- Igen, de most vizit van, szóval le kell, tegyem, sia puszi. - mondta és letette
Miután letettem egy kicsit megnyugodtam, de még mindig könnybe lábat néha a szemem. Fél 5 fele volt mikor el kezdtem készülődni. Közben itthon leöntöttem a ruhámat ezért újat kellet, felvegyek. Éppen mikor indulni akartam megjöttek anyáék.

   -  Sziasztok. Én mentem Hilaryhez, majd jövök. - mondtam és kiviharzottam a házból

Útközben volt egy kis időm átgondolni a dolgot, meg ami úgy velem történt. De valaki kizökkentett a gondolkodásomból.
- Szia, kérhetek egy autogramot?- kérdezte a mellém lépő kislány   

     - Szia. Persze. Milyen névre?- kérdeztem kedvesen

         - Ali. Amúgy nagyon szép vagy, sok boldogságot nektek Niallel. - mondta miközben megírtam neki az autogramot
- Köszönjük, nézd, még adok egy puszit is neked. - mondtam és megpusziltam
- Köszönöm, de most mennem kell anyuhoz. Szia. – mondta a lány majd elszaladt
Mikor Hilaryhez értem már nagyon várt. Becsöngettem. Ő nyitotta ki.
- Szia. - pusziltam meg
- Szia, gyere nyugodtan be. - mondta és segített levenni a kabátomat
- Amúgy bocsi hogy elfelejtettem de ez a ét nagyon pörgős volt. - mondtam
- Semmi baj, gyere, fel Nagy szükségem van most rád. - mondta elég kétségbeesetten
Felmentünk a szobájába. Elég szembe tűnő volt, hogy a szobával van valami gond.
- Gyere, ülj le. - mutatott a számítógép előtt lévő székre

          - De jó szobák. - néztem a monitorra

         - Hát igen. Apa mondta, hogy válasszam, ki milyen szobát szeretnék. Letöltöttem egy szobavarázsoló programot és csináltam a3-at. De nem tudom eldönteni melyik, legyen.

        - Szerinted?- kérdezte teljesen kétségbeesett arccal
Végignéztük mindegyik képet vagy 500X, de még mindig nem tudtuk választani. Közben Hilary anyukája hozott nekünk inni és rágcsálni valót. Mikor már 501-re néztük meg Hilary döntött, mégpedig emellett. Nagyon örült, hogy sikerült önteni.  Ezek után még beszélgettünk egy kicsit, a suliról, meg úgy általában. Igazából nem is kicsit, hanem fél 9-ig. Miközben még mentem haza felhívtam Niallt és Jessicát hogy, hogy vannak.  Amikor hazaértem éppen vacsorázták anyáék. 
- Kérsz?- kérdezte anya az ételre nem
- Köszi, nem. Hilarynél elég sokat ettünk. - mondtam
- Képzeld, hétfőn már ki is engedik Jessicát. - meséltem
- Tényleg? Hogy-hogy?És erről én miért nem tudok?- kérdezte apa meglepően

       -  Én is csak most tudtam meg, mivel előbb hívtam. - magyarázkodtam
- Ja értem, és milyen az új laptop?- kérdezgetett tovább - Nagyon jó, tök sok hely van rajta. - mondtam
- Na, még ki eszik?- nézett körbe anya az asztalnál

-    Azt hiszem, felmegyek. - mondtam és felballagtam
Gyorsan átvettem a pizsimet és rögtön bedőltem az ágyra és hamar elaludtam mert szörnyen fáradt voltam.